Többen kérdeztétek, hogy miért hallgatunk, talán megfélemlítettek-e.
Erről szó sincs, egy utcai kampányt kezdtünk el szervezni, melynek fő mondanivalója: támogasd a kisebbik rosszat! (Erről reméljük hamarosan többet is tudunk írni.)
Viszont amit ma találtunk az LMP blogján, az mindenképp szólásra késztetett minket.
Tojás helyett cédula címmel http://lehetmas.blog.hu/2009/
A legmeghittebb családi ünnepeinkbe, évezredes népszokásainkba újra beszivárogjék a politika. Ez valahonnan már ismerős. A legnagyobb jóindulattal sem tud nem eszembe jutni a rákosista politikai propaganda, amikor még a hitvesi ölelés is a Párt szándékaival volt összeegyeztetve, amikor mindig mindenkinek egy velejéig hazug lelkesedést szögezett arcára a politika, a Párt, jelesül most konkrétan a foga fehérjét kimutató LMP.
A szöveg egy az egyben hozza a Sztálinvárosban boldog kalandokat átélő úttörők kalandjait bemutató filmek hangulatát. Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek gyomorgörcse támad erre a hangulatra, s talán nem én vagyok az egyetlen, akinél az LMP sikerrel érte el, újra félni kezdjek azoknak az időknek a visszatértétől. Amikor gyermek jelentette fel szüleit, amikor félni kellett a csengőktől.
Nem fogunk bőröndöt csomagolni, még ha az egyszerűbb is lenne. Küzdeni fogunk, hogy kiszorítsuk a politikát az életünkből, hogy a családi ünnepek újra az együtt tévézések és békés evés-ivás jegyében teljenek, harcolni fogunk azért, hogy ne lehessen más a politika.
